Ég a drónod, ég, el ne aludjék!

A keddi, biztonságról szóló poszt után gondolkodtunk el, hogy milyen megoldások jelenthetnek biztonságot. Egyértelmű, hogy minden egyes plusz berendezés csökkenti a repülési időt, ezt pedig csak megfelelő méretű akkumulátorokkal lehet ellensúlyozni, mely mindenképpen a költségek emelkedéséhez vezet. Ez azonban nem nagy ár ahhoz képest, amit akkor kell majd fizetni, ha emberi életek kerülnek veszélybe civil drónok miatt. Folytattuk az ottani gondolatmenet és arra jutottunk, hogy az aggodalmakkal maximálisan egyetértünk.

Ebből akár egy 3. világháború is kitörhetett volna...

Kétségtelen, hogy kellenek olyan földrajzilag körülhatárolt területek, ahol tilos drónokat reptetni, és ezen tilalomnak akár börtönbüntetés terhe mellett is érvényt kell szerezni. Ez egyértelműen a pilóta-nélküli közösség és ipar érdekeit szolgálja, mert csak így kerülhetőek el a tömegbalesetek. A drónok számának növekedésével biztosan történnek majd szerencsétlenségek, mint ahogy autóbalesetek is vannak, és minden emberélet számít. Nem mindegy azonban, hogy egy balesetben 1-2 ember megsérül, vagy 300 meghal. Véleményünk szerint repülőterek és azok legalább 5 km-es körzetében meg kell tiltani bármiféle pilóta nélküli tevékenységet, már csak azért is, mert a nagy teljesítményű radarok, és egyéb, rádióhullámon működő eszközök megzavarhatják a drónok irányítását, működését, ami újabb potenciális veszélyforrást jelent.

A múltkori leánykérés akár így is végződhetett volna..

Repülőtereken kívül az alábbi helyeken mindenképpen szükséges a tiltás első körben: iskolák, kórházak, mentőállomások, közparkok, ipari létesítmények, erőművek, felett, sport- és egyéb események, koncertek környékén, egyéb sűrűn lakott területek felett, nagy- és kisfeszültségük vezetékek 100 méteres környezetében, autópályák, autóutak, vízfelületek felett. A tapasztalatok alapján a későbbiekben ezen területek egy részét engedélyezni lehet majd. Természetesen vész- vagy katasztrófahelyzetben a fenti tiltások feloldásra kerülhetnének, hiszen egy ipari baleset esetén, amikor hiperspektrális kamerával szerelt pilótanélküli gép repül a terület fölé a szennyezést megállapítandó, erre szükség van. 

Véleményünk szerint tovább csökkentené a kockázatokat, ha az eszközök el lennének látva GPS, GNSS és GSM (A-GPS) alapú helymeghatározó rendszerekkel, így növelve a redundanciát. Az adott ország  földrajzi, építészeti és egyéb viszonyai alapján ki kell alakítani egy repülési térképet, melyen engedélyezett és tiltott zónák szerepelnek. Ezek betartása nem a kezelőre lenne bízva, hanem a drón is érzékelné ezeket a határokat és kifejezett utasítás vagy útvonalterv ellenére sem repülne be ezekre a területekre. 

Biztonságtechnikai szempontból a kereskedelmi célú drónok felhasználásakor az alábbi technikai szempontoknak kell érvényesülni:

1. Legalább hexakopter a redundancia miatt: Esetleges rotorleállás esetén a gép még le tudja tenni magát, ez a tri- és quadkopterekre nem igaz

2. Vészakkumulátor. A főakkumulátor hibája esetén a vészakkumulátorban kell lennie annyi mAh-nek, hogy letegye a gépet biztonsággal

3. Hang és fényjelzés vészhelyzet esetén: (vész)leszálláskor azok is tudomást szerezzenek az eseményről, akik esetleg nem számítanak a drón érkezésére. Saját áramforrás biztosítása a jelzőeszköznek

4. A rotorok megfelelő mechanikai védelme, hogy ne okozhassanak sérülést, vágást

5. 360 fokos érzékelés: irányvesztéskor, a rádió jelének elvesztésekor, fail safe üzemmódban vagy bármilyen motor, rotor vagy akkumulátorhiba esetén a gépnek úgy kell letennie magát, hogy ne akadjon bele háztetőbe, fába, épületbe, hídba, oszlopba vagy éppen ne az úttestre landoljon mozgó autók közé.

6. Ejtőernyő

7. Vízálló, süllyedésmentes kialakítás

8. Egyedi, regisztrált azonosító (rendszám, lajstromjel) mely tartalmazza az üzemeltető, tulajdonos nevét, elérhetőségét, a repülése jogosult pilóták nevét és elérhetőségét

9. Fekete doboz, telemetria rögzítés ROM-ban, mely azonnal feltöltésre is kerül 3G vagy LTE hálózaton keresztül egy hivatalos adatbázisba

A kérdés az, hogy milyen eszközökkel, eljárásokkal lehet tovább csökkenteni a kockázatokat? Milyen szabályok, korlátozások szükségesek ahhoz, hogy a vezető hírek a drónok hatékony működéséről és ne a okozott károkról szóljanak?