A drónok használatának újabb érdekes és értékes oldalát ismertük meg a napokban. Tudósok egy csoportja hexacopterre szerelt nagy felbontású kamerával anélkül tudta követni a gyilkos bálnák egy csoportját, hogy megzavarták volna őket. Ez a felfedezés új utakat nyithat meg az óceánok élővilágának vizsgálatában, mert olyan eszközt ad a környezetvédők, tengerbiológusok kezébe, amivel a rendszerbe avatkozás nélkül tudják megfigyelni az élőlényeket természetes környezetükben. Ezzel a technikával az egyes példányok és az egész csorda viselkedését, egészségi állapotát meg lehet figyelni. 

Az elkészült anyag a NOAA Fisheries és a Vancouver Aquarium együttműködésének az eredménye, a pilóták pedig a kanadai kormány engedélyével repültek. A fotók a veszélyeztetett "Northern Resident" (jelentése kb.: északi élőhelyű) nevű bálnacsorda tagjai. A "Southern Resident" (déli élőhelyű) nevű, szintén veszélyeztetett csoporthoz hasonlóan ezek a bálnák is a királylazacot fogyasztják a legszívesebben. Sajnos a halrajok mérete évről évre csökken, sőt, mára már a királylazacok is lassan a veszélyeztetett kategóriába tartoznak és ez közvetlenül a bálnapopuláció csökkenését is eredményezheti.

A legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy a bálnák elég táplálékhoz jutnak-e? Ennek megállapításához a hexák 100 láb magasból (30 méter) készítették a felvételeket. Ez a magasság már elég ahhoz, hogy az orkákat ne zavarják, miközben rendkívül részletes fotók készítésére ad lehetőséget. Korábban helikopterekről végezték ugyanezt a munkát, de a költségek lényegesen nagyobbak voltak és a fotókat is csak jóval magasabbról lehetett elkészíteni.

A fotók elemzésével többek között az állatok súlyára, zsírállományra lehet következtetni, továbbá a vemhes állatok és születések arányát is pontosan lehet követni, ehhez persze hosszan tartó elemzésekre van szükség.

A jelenlegi kutatások célja, hogy megállapítsák mennyi állat pusztult el tavalyhoz képest, habár ez a szám önmagában meglehetősen kevés információt ad arról, hogy valójában mi az elhullás oka. A hexacopter segítségével azonban sokkal részletesebb adatokhoz juthatunk, mert már az állatok halála előtt meg lehet tenni a szükséges lépéseket.

A bálnák rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra. Ebben az esetben a kutatók különleges engedélyekkel rendelkeztek a veszélyeztetett állatok megmentését célzó törvények alapján, de a 30 méteres magasságot minden esetben betartották. Ez a magasság azonban csak kutatók számára engedélyezett, hobbisták számára 300, de inkább 450 méter alatt tilos repülni, mert megzavarhatják az állatokat.

Itt pedig néhány kép a galériából, a tudósok megfigyeléseivel kiegészítve:

 Eredeti cikk